Nincsenek már élő halak a Kis-Küküllőben
Fotó: Maros megyei prefektúra
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
2025. június 19., 16:582025. június 19., 16:58
2025. június 19., 17:212025. június 19., 17:21
A Maros megyei prefektusi hivatal csütörtöki közleménye szerint a környezetvédelmi ügynökség, valamint a környezetőrség Maros megyei kirendeltségei a Maros megyei vadász- és sporthorgász-egyesülettel közösen folytatták a Kis-Küküllő szennyezett szakaszának monitorozását a Küsmöd-patak torkolata és a Bözödi-tó között.
– közölték az Agerpres szerint. Hozzátették, a folyóparti növényzet egyelőre nem mutatja mérgezés jeleit, de a sóval való tartós szennyezés súlyosan károsíthatja azt is. Emellett hódelhullásokat is jelentettek, naponta újabb esetekkel. „A természetes regeneráció csak a Kis-Küküllő mellékfolyóiban képzelhető el, ezek azonban kevés vizet szállítanak, főként a nyári időszakban, Erdőszentgyörgy fölött. Ez is csak akkor lehetséges, ha a szennyezés teljesen megszűnik” – magyarázták a szakértők.
A közleményben emlékeztettek, hogy június 14-én körülbelül 200 kilogramm halat helyeztek át ezekbe a mellékfolyókba, és azóta megfigyelés alatt tartják őket. A Maros Vízügyi Igazgatóság a megye területén négy ponton, naponta kétszer méri a Kis-Küküllő vízminőségét.
A dicsőszentmártoni víztisztító állomás működése továbbra is szünetel, így Dicsőszentmártonban és a hozzá tartozó településeken, valamint Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva községben nincs vezetékes víz.
„Gyulakután is zárva maradt a Kis-Küküllő folyóból történő nyersvíz-benyerés, mivel itt is magas sótartalmat (6 órakor 2850 mg/l) mértek. Jelenleg az ivóvízüzemet tartálykocsik látják el nyersvízzel” – derül ki a tájékoztatásból.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség a Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava és Neamț megyei katasztrófavédelem segítségével az elmúlt 24 órában összesen 1 225 500 liter vizet osztott szét, ebből 581 000 liter ivóvíz, 567 000 liter háztartási víz, 77 000 liter állatok itatására szánt víz.
Az Aquaserv vízszolgáltató vállalat az elmúlt 24 órában 62 000 liter ivóvizet szállított a maroscsapói vízüzemből. Jelenleg 73 ivóvízelosztó pont működik, számuk az igények függvényében folyamatosan változik – közölte a prefektusi hivatal.
Ugyanakkor Hargita megye prefektusa csütörtökön arról tájékoztatott,
Petres Sándor az Agerpres szerint elmondta, hogy a település lakóinak biztonsága szempontjából a helyzet változatlan, a veszélyeztetett környék lakosságának evakuálása továbbra is érvényben marad. Közlése szerint a beszakadások mellett az is növeli a Korond-patak vizének sótartalmát, hogy továbbra is édesvíz jut be a sóval szennyezett területre. Ezt további szivattyúk bevetésével próbálják megakadályozni – magyarázta.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) műszaki igazgatója, Luci Ervin a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a reggeli órákban nőtt a Korond-patak vizének sótartalma, de hozzátette, hogy a koncentráció azóta folyamatosan csökken. Közölte, hogy a magas sótartalmú víz első hulláma a Marosban már elérte Soborsint, és a román hatóságok dolgoznak azon, hogy ne jusson át Magyarországra.
A gazdasági minisztérium államtitkára, Bogdan Ștețco a sajtótájékoztatón elmondta, hogy hamarosan elkezdik a bányakatasztrófa miatt károsult vállalkozások támogatási kérelmeinek átvételét.
Eközben – amint arról beszámoltunk – csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből. Ugyanakkor a parajdi Dózsa-bánya környezetében enyhe süllyedést és/vagy kelet felé történő elmozdulást figyeltek meg.
Csekély mértékű, évi néhány milliméteres felszínmozgásokat mutatnak a Parajd térségére vonatkozó mozgásvizsgálatok – derül ki a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb jelentéséből.
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói hallgatók bevonásával követték a hétvégén a Korond-patak felől érkező sós víz levonulását a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
szóljon hozzá!